| |
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA
Kialakulásának és fejlődésének története
(három szakaszban történt)
a viselkedésterápia kialakulása (50-es évek vége, 60-as évek)
2. a kognitív terápia megjelenése (70-es évektől)
3. a kognitív és behaviorális szemlélet integrálódása
Az 1970-es évek közepére a kognitív változók jelentősége
általánosan elfogadottá vált: kezdődik a kognitív fordulat
Döntő jelentőségűnek bizonyult George Kelly, Albert
Ellis és Aron Beck munkássága: abból a feltevésből
indultak ki, hogy a pszichológiai problémák és az érzelmi
zavarok keletkezésében a hibás kogníciók, a hibás értelmezés, a
hibás kognitív feldolgozásmódok játsszák a fő szerepet
(információ feldolgozási paradigma). A pszichoterápia
elsődlegesen e téves gondolkodásmód korrekciójára irányul. Ez a
korrekció a jelen problémák elemzésén keresztül valósul meg.
Beck hozta szintézisbe a többféle kognitív irányzatot
(tanuláselmélet, személyiségfejlődés, szocializáció) és
megalkotta a kognitív konceptualizálás fogalmát. A kognitív
pszichológia olyan személyiség képét rajzolja meg, amely alkotó
módon képes alakítani a valósággal való viszonyát (aktív
bevonás). A páciens szemléletmódja, attitüdrendszere
nagymértékben meghatározó az emocionális reakciók és a
viselkedés szempontjából és ezek visszahatnak a gondolkodásra és
a szemléletmódra és ezzel meg is változtathatók
(átstrukturálhatóak). A személy gondolatai és képzetei alapul
szolgálnak ahhoz, hogy megértsük érzelmeit és viselkedését.
Ebben a rendszerben úgy tartják, hogy minden pszichológiai zavar
közös nevezője a diszfunkcionális gondolkodás.
Ellis 1962 racionális, később racionális emocionális
terápiájának nevezett eljárásmódjának alapja, hogy a humán
gondolkodás és az érzelmek nem tekinthetők két független
jelenségkörnek, hanem jelentősen átfedik egymást, gyakorlatilag
egyenrangúan kezelendők, és csak egymáshoz való viszonyukban
érthetők meg. A lelki zavarokért elsősorban a hibás, illogikus
gondolkodás és az irracionális feltevések* tehetők felelőssé.
(*olyan törvényszerűnek tűnő, de sem logikailag, sem
tapasztalatilag nem igazolható hiedelmeket jelezhetnek, amelyek
az egyén és a világ kapcsolatát szélsőséges kategóriákban
fogalmazzák meg)
Elsőként jelentette ki, hogy a viselkedést elsődlegesen nem a
külső körülmények, hanem azok szubjektív látásmódja és
értelmezése szabályozza.
Beck szemléletmódjának alapja a 60-as években végzett
vizsgálatok eredményeire támaszkodott feltevés, mely szerint az
individuum érzelmei és viselkedése jórészt annak megfelelően
alakulnak, ahogy az egyén a környező valóságot strukturálja. Az
ezen nyugvó terápiás megközelítés elsőként a depressziók
kezelésében hozott áttörést, majd kiterjesztették a szorongásos
zavarok, a személyiségzavarok kezelésére is. A depressziók
kezelésére kialakított kognitív eljárásmód alapja az a feltevés,
hogy a betegség által érintett egyén hibás
információfeldolgozási és gondolkodási módozatokkal él, amelyek
a valóság értékelésében konzekvens torzításokat hoznak létre. A
torzítások szervezője az ún. kognitív triád, melynek nyomán a
valóság előre értelmeződik az egyént magát, környezetét és
jövőjét illető reménytelen, pesszimisztikus várakozásnak
megfelelően. (A kognitív triádot Tringer kognitív tetráddá
bővítette az én és a másik témakörével.) Az érzelmi zavaroknak 3
fő összetevője van. Az első az automatikus negatív gondolatok
jelenléte (azért automatikus, mert leggyakrabban előzmény nélkül
jelenik meg, rendszerint nem irányított gondolkodási folyamatok
termékeként, gyakran olyan közvetlenül kapcsolódik a kiváltó
eseményekhez, hogy az egyén hajlamos az érzékelt esemény
részeként értékelni).
A zavar második komponense a rendszerezetten fellépő logikai
hibák (Beck). Pl a nem igazolt összefüggések,(mely legfeljebb a
beteg negatív várakozásai nyomán adódó önkéntes következtetés),
a túlgeneráció (az egyoldalúan a negatív feltevéseket igazoló
események iránti szelektív absztrakció), a mindent vagy semmit
típusú gondolkodás stb.
A harmadik ok a depresszogén kognitív sémák működése. Ezek az
általános, tartósan fennálló attitűdöket és feltevéseket
foglalják magukban, melyek sajátos tapasztalatszerző modulként
működnek. Ennek megfelelően osztályozódnak a világról és az
egyénről beérkező információk.
lelki segítség, lelki válság, lelki zavar, magánrendelés,
megrekedés, mentálhigiénia, NeuoroLingvisztikus Programozás, NLP,
önértékelés, pánik, pánikbetegség, pánikbetegség tünetei,
párkapcsolati problémák, párkapcsolati pszichológus, pszichés
krízis, pszicho, pszichológia, pszichológiai, pszichológiai
kezelés, pszichologus, pszichológus, pszichológus budapesten,
pszichológus gödöllőn, pszichológus magánrendelés, pszichológus
rendelés, pszichoszomatikus, pszichoterápia, pszichoterápia
tranzakcióanalízis, pszihoterápia, segít, segítés, segítség,
sématerápia, serdülőkor, serdülőkori, spirituális,
spiritualitás, személyiség, személyiségfejlődés,
személyiségzavar, szichoterápia, szihológus, szorongás,
szorongás kezelése, szorongás tünetei, szorongásos depresszió,
szülői, TA, tranzakció elemzés, tranzakcióanalitikus,
tranzakcióanalítikus , tranzakcióanalitikus pszichoterápia,
tranzakcióanalízis, tranzakcióelemzés, válság,
viselkedésterápia, zavar,
|
