|
Megjelent „az új magyar-angol-magyar jogi szakszótár"
a KJK-Kerszöv
(2003) kiadásában.
A kiadó rövid ismertetője szerint „A kiadvány - a Ptk., a Gt., a csődtörvény,
az illetéktörvény, a Btk. és a Be. szóanyagának feldolgozásával -- elsősorban
a nyelvet már jól ismerő, gyakorló jogászok számára nyújt hasznos segítséget
a mindennapi jogi munkához kapcsolódó okiratok elkészítéséhez, az idegennyelvű
tárgyalásokra való felkészüléshez. A legfontosabb jogszabályok szókincsének
a kiadványban történő egybegyűjtésével a kiadó célja az, hogy a szükséges
szerződés, perirat, illetve egyéb okirat elkészítése, megértése egyetlen
szótár használatával lehetővé váljon a felhasználó számára."
A keményborítójú kötet elég nagy anyagot tartalmaz (mindkét nyelvirányba).
Egy mondatban összefoglalva: feltétlenül érdemes megvenni gyakorlatilag
bárkinek, aki akár csak érintőlegesen is bele-belefut jogi vonatkozású anyagokba.
A Dr. Móra-féle jogi EN-HU szótárnál ezerszer használhatóbb. Az árát pedig
usque négy oldalnyi fordítás visszahozza.
Egészen jól lehet használni magyar szövegek angolra fordításához.
Minthogy azonban nem vagyok jogi szakfordító, előre levajazom,
hogy az angol jogi nyelvben alaposan járatos, angolszász nyelvterületen
élő kollégáink bizonyosan találnak majd tökéletlenségeket benne.
(Amelyek keresésére és tisztázására/javítására buzdítanám is őket.)
Arra egyszóval nem alkalmas, hogy az ember a kétféle jogrendszer
alapvető eltéréseit megértse belőle.
A szócikkek gyakorlatilag csak 1:1 megfeleltetéseket adnak
(és persze egy szócikk alá besorolják az oda tartozó összetett
kifejezéseket is), de szövegesen nem értelmeznek. Ez rendben is van így.
Öröm viszont, hogy nem csak kifejezetten a szakterminusokat tartalmazza
a kötet (mint pl. „magánlaksértés"), hanem alkalmasint egy-egy
fordulatot, jogi nyelvi operátort is (pl. „szerint"), plusz
tartalmazza egy sor magyar hatóság és szerv és hivatal angol nevét.
Egy sor félszlenges, blikkfangos, bulvársajtós kifejezést is tartalmaz
(„hush money", „stickup"), ami jó dolog.
A szótár nincs túlterhelve nyelvtani, nyelvészeti jellegű kódokkal,
ami ugyancsak nagyon jó. Élvezettel lehet olvasgatni. Méretét tekintve
jól kezelhető. A betűtípus még éppen nem túl apró, de jól, tisztán olvasható.
Ugyanakkor gyakorlatilag bibliapapírra nyomták -- egy csöppet vékonyabbra,
mint kellett volna. Ez persze lehet, hogy csak nekem gond. Nem kellett volna
rögtön megvásárlás után a fürdőkádba vinnem magammal olvasgatni, mint
általában az új könyveimet. :)) Bummer. :((
Jó, hogy nem sorszámos-keresgélős, mint az egyébként igen hasznos
akadémiai bank- és tőzsdeszótár, hanem
mindkét irányba kereshető
(ugyanabban a nem túlságosan vastag, kényelmesen tartható kötetben).
Csináltam egy tesztet, aminek az eredménye azért nem csont nélküli ötös.
A szúrópróba tárgya nyelvirányonként egy-egy véletlenszerűen
kiválasztott kifejezés volt.
Az „age of consent" magyar változataként a „nagykorúság"
szerepel a kötetben. Nos, nem vagyok benne biztos, hogy ez pontos és kimerítő
megfeleltetés. Főleg, ha a téma a szexuális kapcsolat törvényes, illetve törvénytelen
volta különböző nemi és életkori kombinációkban. -- A „consent" kifejezésnél
nem szerepel az „age of consent", csak az „age" kifejezésnél.
Ez furcsa. Ugyanakkor a kötet szerkesztésének gépesítése itt is fura bakikhoz
vezetett (mint a korábban általam lehurrogott Pinker-kötetnél),
éppen, amilyen a vakszerencse, az „age" szócikkben.
Az teljesen rendben van, hogy tilde (~) jelöli a szócikkben a vezérszót,
de utána a szócikken belül a „marriageable" szó helyett is
„marri~able" áll. Hm. Újabb alvó korrektor.
(Aside: A maga kategóriájában szerintem legjobb akadémiai
bank- és tőzsdeszótárból ehhez képest egyenesen egymásra nyomtatott sorok szerepelnek,
meg vezérszavak vannak megadva szócikk és magyar jelentés nélkül, stb.)
Magyar-angol irányban szúrópróbaként némi (kicsit rosszmájú) gondolkodás után
a „háramlik" szót választottam. Angolul „devolve"
(meg még egy másik változat) szerepel a szócikkben. Ezzel nem sokat lehet kezdeni,
főleg, ha az ember a „háramlik" egészen pontos jelentésében sem biztos
(mert hát, ugye, ez is előfordul). Ugyanakkor ha az ember nem átallja felütni
az angol-magyar részben a „devolve" szócikket , jóval több adatot talál,
amelyek kontextuálisan többet elárulnak. Tehár érdemes oda-vissza forgatni
(amit az ember amúgy is megcsinál sokszor, ha már olyan kétségbeesett, hogy
szótárazni kezd).
A kötet lektora Erdei András (ELTE ÁJTK Idegennyelvi Lektorátus), nyelvi
szakértője az ILS Nemzetközi Fordító
Szolgálat Kft. (by the way, a „fordítószolgálat" nem egy szó?),
a kötet szerzője viszont valamiért nincs feltüntetve; a (C) mögött az ILS Kft.
és a kiadó neve áll. Bizonyosan kollaborációban készült. Esetleg a kollaboránsoknak
nem volt fontos, hogy a nevük szerepeljen ebben a csini kis kötetben? Hm.
A Nemzetközi Fordító Szolgálat Kft. a Hatályos Magyar Jogszabályok
hivatalos fordítója; egy kicsit tartózkodóvá tesz, hogy halvány és potenciálisan
téves emlékeim szerint (ez volt a disclaimer) a HMJ-ben szereplő angol fordítások
azért olyan nagyon jónak nem mindenütt mondhatóak. Tényleg kiváncsian várom külhoni
szaktársaink árgusi kommentjeit, ha esetleg kezükbe kerül a kötet.
Mindazáltal ott van a polcomon és egészen bizonyosan a gyakrabban használt
papírszótárak közé fog tartozni. Örülök, hogy megjelent.
(Újabb keletű értesüléseim szerint a kiadó tervezi a szótár CD-ROM-on
való megjelentetést is.)
(C) Török Attila - 2004. augusztus 24.
|
|
További recenziók:
Jelelés global replace-szel
(A nyelvi ösztön. Hogyan hozza
létre az elme a nyelvet?)
Paradicsomleves hosszú
"ű" betűkkel (A konyhafőnök
vallomásai. Mi zajlik
a kulisszák mögött?)
Vissza
(C) Török Attila
|
