Építkez(z)ünk az EU-ban

A cikksorozat harmadik része a környezetvédelemmel, az energia-takarékossággal és azok igen szoros kapcsolatával foglalkozik.

TÚL AZ EUFÓRIÁN

Talán már mindannyian túl vagyunk azon az EUfórikus hangulaton, amit a május 1-ét követõ napok jellemeztek nálunk és a többi csatlakozó tagországban. Biztosan sokan voltak közülünk, akik az újdonság és a kísérletezés vágyától hajtva azonnal kipróbálták a csatlakozással járó változásokat, és mondjuk személyi igazolvánnyal nekivágtak, hogy - a Schengeni Egyezmény* Közösségi Vívmányát kihasználva - meglátogassák a régi, vagy az új uniós tagországok egyikét.

A mindennapok azonban folytatódnak tovább…, de már nem ugyanúgy, mint azelõtt. Az ország csatlakozásával uniós állampolgárok lettünk, és az kizárólag rajtunk múlik, hogy az elkövetkezõ nem túl hosszú idõszakban igazán uniós állampolgárokká válunk-e. Ezzel az új ranggal nem csak jogok, de kötelezettségek is együtt járnak: jogunk van például egy szebb, tisztább környezethez, viszont ezért nekünk is tennünk kell, felelõsséggel tartozunk érte. Környezetünket azonban nemcsak a háztartási és egyéb hulladék szelektálás nélküli, esetleg illegális lerakásával, valamint levegõszennyezéssel terhelhetjük nagy mértékben, hanem az energiaforrások pazarló használatával is. Az Európai Unió energiapolitikájának ezért fontos célkitûzése az energia-felhasználás további racionalizálása, ezáltal pedig az energiahatékonyság növelése és a környezet állapotának javítása a tagállamokban.

PÉNZT NYER, AKI KÖRNYEZETBARÁT

Természetesen felmerül a kérdés, hogy valóban takarékos lehet-e számunkra a környezetünk védelme, nem kell-e még többet fizetnünk ezért a törõdésért. Az alábbi példákból, no meg egy kis számolással gyorsan kiderülhet számunkra, hogy akár panellakásban, akár társasházban, akár önálló házban lakunk, az energiatakarékosság jelentõsen csökkenti a kiadásainkat, és környezetkímélõ is egyúttal.

Energiát persze többféleképpen tudunk megtakarítani:

• utólagos szigeteléssel
• nyílászárók csökkentett hõáteresztõs változatra való cserélésével
• jó tervezéssel
• alternatív energiaforrások felhasználásával.

UTÓLAG IS MEGÉRI

Kész lakások, házak esetében a jól szigetelt nyílászárók rengeteg hõt tartanak vissza a téli idõszakban, jelentõsen csökkentve ezzel a fûtésszámlát. Nyáron ugyanez a hatás fordítva is érvényesül, kellemesen hûvös marad a lakás, vagy a ház, ha a kinti forróság nem áramlik be a réseken. Tehát, ne az legyen az elsõ, hogy a hõség megérkeztével rohanunk légkondícionálót vásárolni a legközelebbi mûszaki áruházba, hanem nézzük meg, hogy a szigetelések valóban megfelelõk-e (ne feledjük, hogy a légkondícionáló télen nem ad meleget!!!). Ha igazán hosszú távon gondolkodunk, akkor pedig megéri az elavult nyílászárókat modern, csökkentett hõáteresztõ tulajdonságú változatra kicserélni. Ez ugyan költségesebb megoldás, viszont a rohamosan emelkedõ energiaárak mellett a megtérülési idõ is nagymértékben csökken. Egy dán felmérés szerint a lakótelepi lakások felújítás elõtti fûtési energia-igénye egy szezonban 160 kilowattóra volt négyzetméterenként. A felújítás után ez 74 kilowattórára csökkent. Azt hiszem, ezen érdemes elgondolkodni.

A DÉLI FEKVÉS KIFIZETÕDÕ

Ezzel persze nem az "Aki korán kel, aranyat lel" találó magyar közmondásra szeretnék rácáfolni, hanem inkább azoknak javasolnám a napenergia passzív hasznosítását, akik most kezdenek lakásvásárlásba, vagy házépítésbe, hiszen egy déli fekvésû lakás/épület fûtése jóval kevesebbe kerül, mint egy északi tájolású ingatlané. Ez a fajta megtakarítás meghaladhatja akár a 20-30%-ot is a fûtési idényben, és a legtöbb esetben ez semmibe sem kerül. Elég, ha körültekintõen választjuk ki a lakást, vagy a tervezésnél eszerint alakítjuk ki a ház lakótereit. A déli oldalra nézõ nagy üvegfelületek a napfény beengedésével pedig tovább növelik a lakás/ház téli hõfelvevõ képességét. Ugyanakkor viszont gondoskodnunk kell az üvegfelületek megfelelõ árnyékolástechnikával való ellátásáról, hogy a nyári idõszakban a kellemes klímához ne kelljen ipari méretû légkondicionálóval felszerelnünk a lakásunkat, vagy házunkat.

VANNAK ALTERNATÍVÁK!

Az Európai Unió energiapolitikai alapelvei között kiemelt jelentõségû a megújuló energiahordozók (napenergia, szélenergia, biomassza, geotermikus energia és a vízenergia) felhasználásának a bõvítése. A csatlakozás után - alkalmazkodva az uniós követelményekhez - a megújuló energiahordozók teljes energiafelhasználásunkon belüli részarányának lényegesen meg kell haladnia az eddig elért mértéket (az Unió tagállamai a tervek szerint 2010. környékén 12% körüli részarányt kívánnak elérni, ami a hazai részaránynak 3-4-szerese).

A hazai viszonyok szerencsére kedvezõ lehetõségeket biztosítanak a nap- és a szélenergia hasznosítására egyaránt. Míg a szélenergia kiaknázása jelenleg csak ipari méretekben lenne gazdaságos Magyarországon, addig a napenergia már az egyéni háztartások esetében is kifizetõdõ befektetésnek minõsül.

NAP MINT NAP:NAPENERGIA!

A Nap sugárzó energiáját úgynevezett napkollektor segítségével tudjuk hõvé átalakítani, amit használati melegvíz elõállítására, lakóházak fûtés-kiegészítésére és medencék vizének melegítésére használhatunk. A megtérülési idõ függ a beruházási költségektõl, a melegvíz használatának a mértékétõl és a folyamatosan emelkedõ energiaáraktól. Ezeket figyelembe véve a beruházás 3-10 év alatt térül meg. Ezt követõen ingyen és környezetbarát módon állítja elõ az éves melegvíz 60-70%-át. Nagy elõnye még, hogy minden szabályozható hagyományos rendszer kiegészíthetõ napkollektorral, és ez a rendszer minden más hagyományos melegítõ berendezésnél biztonságosabb. A kollektor minden tetõre felszerelhetõ és beázás mentesen illeszthetõ a tetõfedõ anyagokhoz. Ha nem kívánják a tetõre szerelni, egy saját lábon álló külsõ állványra is rögzíthetõ (pl. a ház vagy a medence mellett).

Magyarországon 2000-tõl lehet pályázni állami támogatásért akkor, ha valaki megújuló energiát hasznosító rendszert, így pl. napkollektoros rendszert valósít meg. A pályázatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) írja ki, a konkrét lebonyolítást pedig az Energia Központ Kht. végzi. 2003-tól az energiatakarékossági pályázatok a NEP, azaz Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében kerülnek elbírálásra. Formáját tekintve ez egy vissza nem térítendõ támogatás utólagos finanszírozással, amelynek mértéke a beruházás 30%-a, magánszemélyeknél maximum 250 000 Ft (ha a napkollektorok mellett egyéb megújuló energiát hasznosító berendezést is telepítenek, akkor maximum 500 000 Ft)

A továbbiakban nagyon szívesen válaszolok Magazinunk Kedves Olvasóinak a cikksorozat eddigi témái kapcsán felmerült kérdéseire, ha azokat eljuttatják Szerkesztõségünkhöz!

*a luxemburgi Schengenben 1985. jún. 14-én aláírt egyezmény, amely a személyek belsõ határellenõrzésének megszüntetésérõl szól. Az Amszterdami Szerzõdés minden EU-tagállamra kiterjesztette a Schengeni Egyezményt ( kivéve Egyesült Királyság, Irország ).